Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatását. A kérdés lényege a következő: Az APEH hány napos tartozás, illetve milyen összeghatár felett adhat ki inkasszót az adós bankja felé az adós bankszámlájára, illetve rendelhet el végrehajtást az adós ellen a vállalkozókat terhelő adónemek késedelmes megfizetése esetén? Esetleg jó lenne tudni, hogy mely törvény, mely §-a tartalmaz erre - ( hány napos fizetési késedelem után )- valamilyen rendelkezést? Jellemző adónemek pl : Szja, egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, munkaadói járulék, melynek bevallási határideje minden hó 12, illetve ÁFA, minden hó 20. Egy konkrét példát említve: Február 04.-én APEH által kiadott „nullás” igazolás után, február 12.-én bevallási kötelezettséggel keletkezett egészségbiztosítási járulék, (400.000 Forint), valamint február 20.-án bevallási kötelezettséggel keletkezett ÁFA (250.000 Forint) tartozás miatt, Március 3.-án az APEH azonnali inkasszót nyújtott be a vállalkozás bankjához. Ennek értelmében, a bevallott, és ezáltal elismert tartozás 20. napján, illetve 12. napján vonta „végrehajtás, illetve azonnali beszedés alá a vállalkozást. A vállalkozásnak a megrendelő adósai jellemzően 30 – 60 nap fizetési határidővel teljesítik fizetési kötelezettségeiket. Vállalkozó a megrendelő adósai ellen a törvény szerint, a fizetési határidő lejártát követő 60 nap fizetési késedelem után kérhet bírósági fizetési meghagyást. Tehát van-e valami hasonló rendelkezés, törvény, direktíva az APEH részére, hogy mennyi idő után járhat el az adóssal szemben? Amennyiben az APEH azonnali beszedést rendel el, nem kellene neki körültekintőbben eljárnia? Különös figyelemmel arra a felszámolási törvényre, mely szerint egy felszámolás során elsőnek a munkabéreket, majd az állami adó és köztartozásokat, a közüzemeket kell kielégíteni mint hitelezőket, majd csak ezután következhet a szállítói hitelezők kifizetése. Itt elsősorban a „munkabér szentségéről” van szó. Köszönettel.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt Adószakértő! Nagyon tetszik az oldal, nagyon világos, érthető válaszokat találok benne.A kérdésem a következő: Benzinkút üzemeltető online telefonfeltöltések ill.pályamatricák értékesítésekor, fizetési köt. keletkezik. Naponta elszámolunk megbízónkkal, nagyobb olajtársaság. Ő van kapcsolatban pl. online kártyaértékesítővel. A számlát ő kapja a feltöltések után és eztán havonta egy nagyobb összegű számlát kapunk, melynek teljesítési ideje megegyezik a fizetési határidővel.Ez most az új tv. szerint 1 hónap csúszást jelent nekem, mint üzemeltetőnek, hiszen én az értékesítés hónapjában fizetem meg az áfát. Persze ezt a nagyértékű számlát pénzügyileg nem kell rendeznem, hiszen a napi feladásokból ez már megvalósul. Kérem szíves válaszát, hogy miképpen helyes a befogadott számla kiállítása, elszámolása. Köszönöm válaszát.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt szakértő! Kérném segítségét és megerősítést. Örökölt ingatlant adtunk el két-testvéremmel, 6.400.000 ebből az ém-részem 4/6-od 1/6-od anyai(1996-os öröklés) 3/6-od apai (2007-es öröklés) eladás éve 2007. Anyai: 1066667 -1045391(szerzéskori érték,illeték költségek) 21276(számított jövedelem) - 12766 (60%) 8510 (adóalap) 2127 (25% adó) Apai: 3200000 -3750000 (szerzéskori érték) 0 (adó) Kérdésem jó-e a számítás? Adóbevallásban fel-e kell tüntetni? Szerzéskoriértékként a teljes forgalmi értéket vesszük figyelembe vagy a tisztát?

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

T: Szakértő! Kérném szíves véleményét arra vonatkozóan, hogy a vállalkozói osztalékalap után befizetett EHO elszámolható-e költségként az egyéni vállalkozónál, mert az 2004.évi SZJA tv. 11.sz. melléklete: A vállalkozói költségek.... I. Jellemzően előforduló költségek (még évközben hatályos, a módosítást megelőzően) 6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás; Ezt módosította - külön indoklás nélkül - a 2005.évi XXVI.tv.54.§. (8) az alábbira és így szól jelenleg is: (8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás szövegrész. Jelenleg: SZJA tv. 11.sz. melléklet / I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék; A jelenlegi felsorolásból már hiányzik az EHO ami arra engedne következtetni, hogy nem lehet költség. Azonban a költségként el nem számolható felsorolásból is hiányzik illetve az EV megszűnésére vonatkozóan pedig kiemelten tiltott a költségkénti elszámolás. Ezek alapján sajnos számomra ez megint egy olyan kérdés, amely ha akarom \"vemhes, ha akarom nem\" még akor is, ha az EHO egy kvázi járulék és nem adó és a törvény szellemében általában az adók költségkénti elszámolása tiltott csak.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt, Szakértő! Kisebb, de inkább nagyobb felvilágosításra lenne szükségem. 36 órát meghaladó munkaviszony mellett (mellékfoglakozásként) egyéni vállalkozó lettem. Kérdésem az ilyen „jogú” vállalkozások rendjéről szóló adó és járulékfizetési kötelezettségek alakulása: érték , %, esedékesség (dátum) szerint. ( 36 óra mellett kizárólag), alanyi adómentesség mellett, azaz áfa visszaigénylés nélkül (áfa körön kívüli, nem EVA-s) egyéni vállalkozás esetén. Esetleg ha van rá mód akkor az éves kötelezettségekről is tájékoztatni szíveskedjen. Sajnálatos módon, általában csak utalások szerepelnek arra vonatkozólag, ha valaki 36 óra mellett vállalkozik.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt Szakértő! Cégünk távfelügyeleti szolgáltatásssal foglalkozik. A számlázás szerződés szerint minden hó utolsó napján történik. Ebben az esetben a számla kiállítása a következő? pl. a számla kelte: márc. 3l., teljesítés ápr. 8, vagy l5, fiz. határidő: u.az. Szeretném megkérdezni, helyes-e? Tehát a teljesítés a fiz. határidő dátuma megegyezik. Segítségét köszönöm.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Szeretném megtudni, hogy ha egy gazdasági társaság szolgáltatást nyújt egy magánszemélynek és a magánszemély előleget fizet és nem kér erről számlakibocsátást csak a teljesítés végén az elvégzett szolgáltatásról. Az előleg fizetéséről mit kell kiállítani és az ÁFA törvényben hol van az erre vonatkozó paragrafus? A 159.§1. bekezdése szerint a teljesítés végén számlát kiállít a társaság. A 159.§ 2.bekezdés foglakozik előleggel, de ezt az esetet nem tárgyalja.165.§-ban sem találok rá utalást.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt Szakértő ! Az alábbi témában kérem a segítségét. A gyógyszertárban a vásárlások után adott ajándékokat, hogyan kell könyvelni? Személyi jellegű ráfordításként és az 54% Szja-t,valamint 11% EHO-t meg kell fizetni? Az Szja-t és EHO-t mikor kell bevallani? Válaszát előre is köszönöm.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Üdvözlöm! Arra kérnék választ, hogy a kultúrális szolgáltatás, mely az SZJA tv. 71. paragrafusában is szerepel a 400000 forintos korlát miatt milyen bizonylatok alapján lehet elszámolni. Elég a belépőjegy vagy számlát kell kérni és ha számlát kell kérni, akkor az kinek a nevére szóljon, a magánszemély vagy a cég nevére. Ha számlát kell kérni, akkor az elég vagy a belépőjegy is szükséges hozzá.

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!

Tisztelt Szakértő ! Kérdésem az, lenne, hogy ha a munkavállaló kötelező tüdőszűrésen vesz részt és erről, elfelejtett orvosi igazolást kérni, de le adja a szűrővizsgálati lapját, amelyen szerepel a megjelenés dátuma, ez alapján számfejthető -e neki a távolléti díj. (Eddig mindig igazolásra számfejtettünk).

A válasz megtekintéséhez be kell jelentkeznie!